Aktuális híreink
- Pályázat - Szakképző iskolás és technikusi képzésben résztvevő cigány tanulók részére (2010.11.26)
- Pályázat - Személyiség és közösségfejlesztés 14-18-éveseknek.
- A Szakképzési Szolgáltató Centrum 2010-2011.-évi programjáról.
- Változik a szakképzés rendszere Magyarországon
- Kamarai felügyelet a szakmunkás képzésnek
- Butábbak vagyunk az európai átlagnál?
- Hírek, információk
- Szak-Wiki ingyenes képzés Zánkán. Felhívás!
- Szakképzési tanévnyitó 2009
Hírek
2012. február 6, Hétfő
Iparosok a szakmunkásképzésért
2009-03-12
A Szakképzési Szolgáltató Centrum, az Ipartestületek Országos Szövetsége, 18 ipartestület, egy művészeti iskola és egy szakmai szervezet együttműködése a szakmák népszerűsítésére.
Az előzmény: 2008-ban a Szentendrei Kistérségi Ipartestület egy OFA pályázat keretein belül, közel négyszáz hetedik és nyolcadik osztályos diáknak mutatta be a térség hiányszakmáit és népszerűsítette azokat. Osztályfőnöki órákat és kultúrtörténeti kiállításokat szervezett a térség iparosainak bevonásával. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szakemberei és elektronikus önismereti tesztprogramja segítségével, mely adottságaiknak megfelelő szakmacsoportokat ajánlott a diákoknak
„Amikor megkérdezzük tőlük kik az iparosok, szerintük mivel foglalkoznak, néma csend, talán egy-két gyerek tud válaszolni. A beszélgetés során kitisztul a kép, kikerekednek a szemek, egyre érdeklődőbbek” idézet a Sajben Szilviával készített interjúból (olvasható volt az Iparos Újság szeptemberi számában). A pályaválasztás előtt álló gyermekek nagy része nincs tisztában a lehetőségeivel, nem ismerik a szakmákat, nem tudják, hogy melyik szakmához milyen kompetenciákra van szükség, és kihez fordulhatnának hiteles információért.
A felszínre került probléma megoldása kézenfekvő volt, mivel az ipartestületek felé a tagság felől folyamatosan érkezik az információ, hogy nincs utánpótlás, aki folytassa a szakmát, hivatást. A hajlandóság pedig megvan, hogy kitanítsák őket a mesterségek fogásaira. Régi közhely, hogy a szakma az iskolapadban nem tanulható meg, azt csak a gyakorlatban lehet.
A Zánka KHT és az IPOSZ a tavalyi évben aláírt együttműködési megállapodás keretein belül 2008 októberében indult el a projekt első szakasza, melynek célcsoportja a 8. illetve a 10 évfolyamon tanulók voltak. 16 ipartestület: a Dömsödi Általános Ipartestület, a Gyáli Ipartestület, a Győri Ipartestület, a Gyula és Környéke Általános Ipartestület, a Hegyalja Vállalkozói Ipartestület (Szerencs), az Iparosok és Vállalkozók Fertőszentmiklósi Ipartestülete, a Lajosmizsei Ipartestület, a Mindszenti Ipartestület, a Solti Ipartestület, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Szentendrei Kistérségi Ipartestület, Szombathelyi Ipartestület, Tápiómenti Ipartestület (Nagykáta), a Vállalkozók Ipartestülete (Kiskunfélegyháza), a Vecsési Ipartestület, a Völgységi Ipartestület (Bonyhád), – egy szakmai szervezet – Magyar Országos Szakmai Ipartestület – és egy művészeti iskola – Kézműves Szakiskola és Művészeti Iskola (Békéscsaba) közreműködésével zajlott a pályaorientáció.
Többféleképpen próbálták a közreműködök bemutatatni térségük hiányszakmáit. Az osztályfőnöki órákon, szakmákról, iparosok életpályáiról készített szakmai filmeket vetíttettek, mesteremberekkel szerveztek találkozókat, műhelylátogatásokat. Többen alkotó pályázatokat írtak ki, vetélkedőket és kiállításokat szerveztek.
Az ipartestületek összegzéséből kiderül, hogy a települések vezetése, az általános iskolák, a középiskolák, az iparosok, és a gyerekek is örömmel fogadták a kezdeményezést. A munkaügyi központok végeznek pályaorientációs tevékenységet, de ez inkább az önismeretben segíti őket, ez nem a szakmák bemutatására irányul, így az ipartestületek több helyen együttműködve végezték a pályaorientációt. A munkaügyi központ ebben az időszakban rendezte meg a pályaorientációs kiállításait, ahol az ipartestület is külön standon mutathatta be a szakmákat.
Megfigyelhető, hogy Budapest környékén kevesebb gyermek szeretne szakiskolába jelentkezni. A gyermekek érdeklődése a fővárostól távolodva egyre nagyobb. A kisebb településeken meglepően nagy igény jelentkezett a műhelylátogatásokra. Sok gyermek a gimnáziumi, szakközépiskolai oktatás helyett szakmát szeretne tanulni és gyakorlati idejét, a szakmát bemutató iparosnál szeretné tölteni. Ez az iparosság érdeke is, hogy ne kelljen a műhelyben eltöltött gyakorlattal még nem rendelkező szakmunkást még egy – két évig tanítani, hogy megállja a helyét a termelésben.
A projekttel folyamán az iparosok részéről felmerült több kérdés a tanulótartással kapcsolatban. Nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Nem tudják, milyen feltételekkel tarthatnak tanulót, bonyolultnak érzik a tanulószerződéssel járó adminisztrációt. Ezekre a problémákra fontos gyors megoldást találni, mert a gyermek hiába választ egy szakmát, ha nem lesz egy mesterember, aki megtanítja a gyakorlatban a kiválasztott szakma csínját-bínját.
Ki kell emelni, hogy minden közreműködő a projektről folyamatosan hírt adott saját weboldalán, a helyi-, térségi elektronikus és nyomtatott sajtóban, a helyi-, térségi médiában és többen a városuk web oldalán is, ezzel nemcsak a tevékenységet, hanem szervezetét is népszerűsítve.
Fontos még leszögezni, hogy még sikeresebb lehetett volna a tevékenység, ha hosszabb idő áll az ipartestületek rendelkezésére, a szülők sem voltak mindenhol aktívak, valamint ha az osztályfőnökök is lelkiismeretesebben végezték volna az információk átadását. Már elkezdődött projekt második szakasza, ahol a célcsoport a hatodik, hetedik és a kilencedik évfolyamon tanuló diákok. A tapasztalatokat összegezve, a hibákból tanulva ebben az időszakban ezekre a problémákra is megoldásokat kell találni.
Több ipartestület is jelezte csatlakozási szándékát, közülük két ipartestületnek a terve elfogadásra került és már a szerződéskötésen is túl van. Ők a Sarkadi Ipartestület és a Mezőberényi Ipartestület.
A 8. és a 10. évfolyam pályaorientációján összesen 3842 gyermek vett részt 126 iskolából. A vállalkozói oldalról megközelítőleg 140 iparos működött közre.
Ez a kezdeményezés bővíti az ipartestületek szolgáltatási palettáját, népszerűsíti a szervezetet, az iskolával közösen segít megismertetni a továbbtanulási lehetőségeket. A szülők, a gyermekek megismerhetik a szakmák előnyös és hátrányos oldalait. Információhoz juthatnak, melyek megkönnyítik a pályaválasztást és meggyőzik őket az egész életen át tartó tanulás fontosságáról. Az iparosság szempontjából fontos, hogy esélyt kap arra, hogy kinevelje a következő generáció mesterembereit, akik talán az ő vállalkozását folytatják majd.
„Amikor megkérdezzük tőlük kik az iparosok, szerintük mivel foglalkoznak, néma csend, talán egy-két gyerek tud válaszolni. A beszélgetés során kitisztul a kép, kikerekednek a szemek, egyre érdeklődőbbek” idézet a Sajben Szilviával készített interjúból (olvasható volt az Iparos Újság szeptemberi számában). A pályaválasztás előtt álló gyermekek nagy része nincs tisztában a lehetőségeivel, nem ismerik a szakmákat, nem tudják, hogy melyik szakmához milyen kompetenciákra van szükség, és kihez fordulhatnának hiteles információért.
A felszínre került probléma megoldása kézenfekvő volt, mivel az ipartestületek felé a tagság felől folyamatosan érkezik az információ, hogy nincs utánpótlás, aki folytassa a szakmát, hivatást. A hajlandóság pedig megvan, hogy kitanítsák őket a mesterségek fogásaira. Régi közhely, hogy a szakma az iskolapadban nem tanulható meg, azt csak a gyakorlatban lehet.
A Zánka KHT és az IPOSZ a tavalyi évben aláírt együttműködési megállapodás keretein belül 2008 októberében indult el a projekt első szakasza, melynek célcsoportja a 8. illetve a 10 évfolyamon tanulók voltak. 16 ipartestület: a Dömsödi Általános Ipartestület, a Gyáli Ipartestület, a Győri Ipartestület, a Gyula és Környéke Általános Ipartestület, a Hegyalja Vállalkozói Ipartestület (Szerencs), az Iparosok és Vállalkozók Fertőszentmiklósi Ipartestülete, a Lajosmizsei Ipartestület, a Mindszenti Ipartestület, a Solti Ipartestület, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Szentendrei Kistérségi Ipartestület, Szombathelyi Ipartestület, Tápiómenti Ipartestület (Nagykáta), a Vállalkozók Ipartestülete (Kiskunfélegyháza), a Vecsési Ipartestület, a Völgységi Ipartestület (Bonyhád), – egy szakmai szervezet – Magyar Országos Szakmai Ipartestület – és egy művészeti iskola – Kézműves Szakiskola és Művészeti Iskola (Békéscsaba) közreműködésével zajlott a pályaorientáció.
Többféleképpen próbálták a közreműködök bemutatatni térségük hiányszakmáit. Az osztályfőnöki órákon, szakmákról, iparosok életpályáiról készített szakmai filmeket vetíttettek, mesteremberekkel szerveztek találkozókat, műhelylátogatásokat. Többen alkotó pályázatokat írtak ki, vetélkedőket és kiállításokat szerveztek.
Az ipartestületek összegzéséből kiderül, hogy a települések vezetése, az általános iskolák, a középiskolák, az iparosok, és a gyerekek is örömmel fogadták a kezdeményezést. A munkaügyi központok végeznek pályaorientációs tevékenységet, de ez inkább az önismeretben segíti őket, ez nem a szakmák bemutatására irányul, így az ipartestületek több helyen együttműködve végezték a pályaorientációt. A munkaügyi központ ebben az időszakban rendezte meg a pályaorientációs kiállításait, ahol az ipartestület is külön standon mutathatta be a szakmákat.
Megfigyelhető, hogy Budapest környékén kevesebb gyermek szeretne szakiskolába jelentkezni. A gyermekek érdeklődése a fővárostól távolodva egyre nagyobb. A kisebb településeken meglepően nagy igény jelentkezett a műhelylátogatásokra. Sok gyermek a gimnáziumi, szakközépiskolai oktatás helyett szakmát szeretne tanulni és gyakorlati idejét, a szakmát bemutató iparosnál szeretné tölteni. Ez az iparosság érdeke is, hogy ne kelljen a műhelyben eltöltött gyakorlattal még nem rendelkező szakmunkást még egy – két évig tanítani, hogy megállja a helyét a termelésben.
A projekttel folyamán az iparosok részéről felmerült több kérdés a tanulótartással kapcsolatban. Nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Nem tudják, milyen feltételekkel tarthatnak tanulót, bonyolultnak érzik a tanulószerződéssel járó adminisztrációt. Ezekre a problémákra fontos gyors megoldást találni, mert a gyermek hiába választ egy szakmát, ha nem lesz egy mesterember, aki megtanítja a gyakorlatban a kiválasztott szakma csínját-bínját.
Ki kell emelni, hogy minden közreműködő a projektről folyamatosan hírt adott saját weboldalán, a helyi-, térségi elektronikus és nyomtatott sajtóban, a helyi-, térségi médiában és többen a városuk web oldalán is, ezzel nemcsak a tevékenységet, hanem szervezetét is népszerűsítve.
Fontos még leszögezni, hogy még sikeresebb lehetett volna a tevékenység, ha hosszabb idő áll az ipartestületek rendelkezésére, a szülők sem voltak mindenhol aktívak, valamint ha az osztályfőnökök is lelkiismeretesebben végezték volna az információk átadását. Már elkezdődött projekt második szakasza, ahol a célcsoport a hatodik, hetedik és a kilencedik évfolyamon tanuló diákok. A tapasztalatokat összegezve, a hibákból tanulva ebben az időszakban ezekre a problémákra is megoldásokat kell találni.
Több ipartestület is jelezte csatlakozási szándékát, közülük két ipartestületnek a terve elfogadásra került és már a szerződéskötésen is túl van. Ők a Sarkadi Ipartestület és a Mezőberényi Ipartestület.
A 8. és a 10. évfolyam pályaorientációján összesen 3842 gyermek vett részt 126 iskolából. A vállalkozói oldalról megközelítőleg 140 iparos működött közre.
Ez a kezdeményezés bővíti az ipartestületek szolgáltatási palettáját, népszerűsíti a szervezetet, az iskolával közösen segít megismertetni a továbbtanulási lehetőségeket. A szülők, a gyermekek megismerhetik a szakmák előnyös és hátrányos oldalait. Információhoz juthatnak, melyek megkönnyítik a pályaválasztást és meggyőzik őket az egész életen át tartó tanulás fontosságáról. Az iparosság szempontjából fontos, hogy esélyt kap arra, hogy kinevelje a következő generáció mesterembereit, akik talán az ő vállalkozását folytatják majd.
Kövesi Ágota