Szeretném figyelmébe ajánlani a decemberben induló „a pedagógusok mentális megerősítését segítő” képzéseinket, melyre várjuk jelentkezéseiket. Ez a képzés az elmúlt évek sikertémája volt. Önök se maradjanak ki belőle. Az akkreditált képzésre egy intézményből többen is jelentkezhetnek, a résztvevői létszám nincs korlátozva. Akár az oktatási intézményük teljes pedagógus közösség is jelentkezhet. Várjuk jelentkezéseiket.

Hírlevelünkben olvashatnak az elmúlt időszak szakképzést érintő híreiből, és tájékozódhatnak még élő pályázati lehetőségekről.

Jó olvasást.

Hírlevelünk tartalma



1    Jelentkezés a 2010. decemberétől induló a pedagógusok mentális megerősítését segítő képzésre.

2    Pályázatok.

3    Hírek, információk.

              •      A szakképzés átalakításával kezelné a munkaerőhiányt a kormány

              •    Minden szakmunkás el tud majd helyezkedni.

              •    Szociális munkásokkal fékeznék az iskolai erőszakot

              •    Tájékoztató a FEOR-08 nómenklatúra nyilvánosságra hozataláról és a 2011. január 1-jei bevezetéséről

              •    Miért fontos a szakképzés?      Kattintson ide!

 

A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Szakképzési Szolgáltató Centruma MAP, Mentálhigiénés Alapfokú képzés Pedagógusoknak című 30 órás akkreditált képzést indít az alábbi időpontokban Zánkán:
- 2010. december 10-12.
- 2010. december 17-19.

A program az NSZFI és a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kft. által megkötött MPA-KA-OKM-14/2010. sz. Támogatási Szerződés keretében zajlik, ennek megfelelően a képzés a  résztvevők számára ingyenes.

Az intézményekből a jelentkezők száma NINCS korlátozva, akár teljes pedagógus kollektívák is jelentkezhetnek!

 

Jelentkezés: 

e-mail: lovas.edit@zanka.hu, fax: 0687/568-548



A további információkat  ide kattintva érheti el!

Ajánljuk figyelmükbe az alábbi pályázatokat:

1. Személyiség- és közösségfejlesztés 14-18 éveseknek

• Beküldési határidő: 2011. január 25.

http://www.sff.hu/9104.palyazat.szemelyiseg_es_kozossegfejlesztes_14_18_eveseknek





2. Pályázat szakképző iskolás és technikusi képzésben résztvevő cigány tanulók részére

• A pályázatok postára adási határideje:   2010. december 15.

http://palyazatok.org/palyazat-szakkepzo-iskolas-es-technikusi-kepzesben-resztvevo-cigany-tanulok-reszere/

A szakképzés átalakításával kezelné a munkaerőhiányt a kormány (napi Gazdaság 2010. november 17.)

A kormány átalakítja a szakképzés rendszerét, és azt tervezi, hogy fokozatosan bevezeti a 9.évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszert - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Budapesten egy kamarai rendezvényen.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamarájának Közép-magyarországi regionális szakképzési fórumán az államtitkár a tervekkel kapcsolatban kiemelte: a képzés szakmai tartalmát átdolgozzák, gyakorlat-centrikussá teszik a képzést, és szakképesítéstől függően 70-80 százalékban gyakorlati részeket terveznek beépíteni az új központi programba.



Egyszerűsítik a vizsgakövetelményeket, és dolgoznak egy rövid, maximum 3 napos záróvizsga rendszeren, amely kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel járna - mondta az államtitkár.

Újra megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek.



Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, vagyis a hiányszakmákban történő képzést kiemelten támogatják, emellett tanulói ösztöndíj rendszert alakítanak ki - mondta Czomba Sándor.

Megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkozatási rendszert vezessenek be, különösen az elmaradott régiókban. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre - hangsúlyozta az államtitkár.



A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte: fő cél az egymillió munkahely megteremtése, ennek egyik legfontosabb előfeltétele pedig a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Hozzátette: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900 000 ember van, akiknek semmilyen szakképzettsége nincsen, enélkül pedig reménytelen a munkaerőpiacra való belépésük.

Az államtitkár elmondta: a szakképzést a foglalkoztatáspolitika szerves részének tekintik, és gazdasági kérdésként kezelik. Az, hogy rendelkezésre álljon megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő nagyon fontos egy vállalkozás indításánál, vagy épp a külföldi tőke bevonásában - mondta Czomba Sándor.



A szakképzési rendszer átalakítása időt igényel - fűzte hozzá. Jelenleg évről évre kevesebb tanuló van a szakiskolákban, a fiatalok 80 százaléka érettségit adó képzésben vesz részt. A szakképzés túl hosszú, mivel az első két-három év úgy telik el, hogy nincs gyakorlati oktatás, és sokan - akik egyébként ügyesek lennének - lemorzsolódnak.



Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátóipari szakterületeken, más szakmákból ugyanakkor túlképzés van, és igen rosszak az elhelyezkedési mutatók - mondta el az államtitkár. A mostani rendszer túlzottan elmélet-orientált, ha van is gyakorlati oktatás, az az iskolai tanműhelyekben történik, ahol ugyan az alapokat el lehet sajátítani, de a valódi gyakorlatot nem - hangsúlyozta Czomba Sándor.

Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is rendkívül összetett, bonyolult, a bizonyítvány mögött sokszor nincs tudás, kompetencia, így ezen a rendszeren is változtatni kell - tette hozzá.



Czomba Sándor szerint a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) semmiféle hatást nem gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni, ezért itt is változtatások szükségesek.

Minden szakmunkás el tud majd helyezkedni.

Orbán Viktor kormányfő és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke aláírta az úgynevezett duális szakképzési rendszer elindításáról szóló megállapodást. A megállapodás aláírói szerint az új szakmunkásképző rendszer alapvetően megváltoztatja az eddigi rendszert: a képzés három éves lesz, a gyakorlati órák száma a jelenlegi duplájára emelkedik, a szakmai felügyeletet és a koordinációt pedig az MKIK látja majd el.

Bár iskolaigazgatók és szakképzésben jártas szakemberek kritizálták a szakképzési rendszer átalakítását célzó terveket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint a bírálatok nem állják meg a helyüket. Az elnök úgy véli, még nem készült el konkrét szabályozás, de szerinte lesz elég cég, amely munkát ad majd a tanulóknak, az új rendszer pedig olcsóbb lesz, mint a mostani.



Az átalakítás nyomán az MKIK-nak az eddiginél bővebb mozgástere lesz a szakképzésben: a kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgák szervezése és koordinálása, a szakmai versenyek szervezése, illetve a pályaválasztásban való közreműködés is.



Az MKIK szerepvállalását több, szakképzési szakértő is kritizálta, szerintük ugyanis egy politikai bejelentésről van szó, aminek az a célja, hogy az MKIK-nak állami pénzeket juttassanak. Az egyik szakképzéssel évek óta foglalkozó szakember azt mondta, hogy az MKIK "az a kis gömböc, amit felhizlalnak" az új rendszer bevezetésével, a szakiskolák vezetői pedig azt mondták hogy a szakképzési rendszer átalakítása ugyan jó irányba tett lépésként értékelhető, de kétséges, hogy a gyakorlatban is sikeres lesz az új modell - írta az



Olcsóbb működtetést ígér Parragh



"Az állami feladatellátáshoz képest nagyságrendileg kevesebbe fog kerülni az új rendszer működtetése és ellenőrzésre" - mondta Parragh László, aki visszautasította azokat a vádakat, miszerint az egész rendszer átalakítása arról szól, hogy az MKIK-hoz áramoltassanak állami milliárdokat. "Szó sincs arról, hogy milliárdokat pumpálnának a rendszerbe" - mondta a kamarai elnök. Ezzel összhangban nyilatkozott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki azt mondta: nincs külön forrásigénye az új rendszernek, csupán arról van szó, hogy az eddig ilyen célokra fordított állami forrásokat az MKIK-hoz irányítják át.



Nem ért egyet a kamara elnöke azokkal a kritikákkal sem, amiket a megkeresett szakiskolák vezetői fogalmaztak meg, akik szerint kétséges, hogy van-e elég olyan cég, ahol el tudnak helyezkedni a tanulók, a szakiskolai kínálat és a vállalatok igényei között sokszor nagy az eltérés, miközben a szakmunkások megítélése sem túl jó.





Már 17 évesen a munkaerőpiacon



Parragh szerint mivel a 20 és 25 év közötti korosztályban a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, ezért fontos, hogy ezerről 1800-ra emelkedjen a gyakorlati órák száma a képzésben. Az MKIK támogatja, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a nyolcosztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkásképzési modell, így 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások.



"A kamara már most is igyekszik különböző marketingeszközökkel, kommunikációval javítani a szakmák megítélésén, ennek egyik módja a szakma sztárja díj" - mondta Parragh, aki szerint az elhelyezkedési problémákra vonatkozó kritikák nem fedik a valóságot. "A csütörtöki bejelentés után több nagy és közepes cég vezetője is megkeresett azzal, hogy ha elindul a rendszer, akkor újból bevezetik a tanulók foglalkoztatását" - tette hozzá az elnök, aki úgy véli, a rendszer átalakítását nyilvánvalóan nagyon sokan bírálni fogják, mert egy sokak számára kényelmes helyzetet számol fel.





Elbocsátásokat hozhat az átalakítás



"Attitűdváltásra van szükség, ez nem kérdés. Vannak iskolák, ahol komoly gondok vannak a tanulók alapkészségeivel, a tanuláshoz és a munkához való hozzáállással, de ezért megkapják értük a fejkvótát és kész. Ráadásul a rendszerben is hiba van, sokan elhagyják az iskolájukat, mert aki festő akar lenni, nem biztos, hogy a történelmi évszámokra kíváncsi. Azaz ebben a körben a közismereti oktatást csökkenteni célszerű" - fogalmazott Parragh.



Kritika érheti majd az új rendszert abból az irányból is Parragh szerint, hogy a szakképzési rendszer felügyeletét, ellenőrzését végző 300 fős állami apparátus egy jelentős részére nem lesz szükség, ezt a feladatot a kamara országos szinten 30-40 fős csapattal fogja megoldani. "Az állami rendszerben dolgozóknak ezért más munkát kell adni vagy le kell őket építeni" - fogalmazott az elnök.



Parragh László szerint jelenleg 48 ezer diák vesz részt a gyakorlati képzésben, a rendszer felállítása után ez a szám nagyságrendekkel bővülhet. Arra a kérdésünkre, hogy milyen szankciókkal számolhatnak azok az iskolák, amelyek nem az MKIK előírásainak megfelelően végzik az oktatást az elnök azt mondta: még nem készültek el a rendszer szabályozására vonatkozó konkrét előírások, így azt sem lehet pontosan meghatározni, milyen szankcionálási jogai lesznek a kamarának. "Ez még nincs kialakítva, bízom benne, hogy a rendszer működéséből származó eredmények választ adnak majd a kritikákra" - véli az MKIK elnöke.

Szociális munkásokkal fékeznék az iskolai erőszakot

Az ország valamennyi iskolájában jelen lévő szociálismunkás-hálózatot kíván létrehozni a kormányzat, hogy szakemberek foglalkozzanak a problémás gyermekekkel, gondjaikkal - közölte Nyitrai Imre helyettes államtitkár.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Teve utcai székházában az iskolai erőszak témakörében tartott konferencián a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a kormány elindított egy megújítást, egy megújulást, ennek folytatásaként hamarosan bevezetik a már több országban, főleg Angliában működő rendszert. Nyitrai Imre közlése szerint erre a hálózatra azért van szükség, hogy ne a pedagóguskarra tolják a szociális munkási feladatot.



Hatala József országos rendőrfőkapitány a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával szervezett szakmai konferencia megnyitóján arról beszélt, az iskolai erőszak kezelése nem a rendőrség, hanem az oktatáshoz értő tudósok, szakemberek feladata, nekik kell megoldást találniuk arra, hogy ez a probléma minimalizálódjon, nem biztos, hogy a hatósági szankció a megoldás erre a kérdésre.



Az altábornagy megjegyezte: azokban az intézményekben, amelyek arra szolgálnak, hogy a gyerekeket az életre felkészítsék, munkára neveljék, a különböző csoportok, diák és diák, tanár és tanuló között is probléma alakult ki, az agresszió pedig növekszik, ezért az iskolai erőszak nagyon fontos kérdéssé vált napjainkban.

Tájékoztató a FEOR-08 nómenklatúra nyilvánosságra hozataláról és a 2011. január 1-jei bevezetéséről

2011. január 1-jén hatályba lép a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát veszíti. A KSH honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-cal kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.



A teljes dokumentum az alábbi helyen érhető el: