Nagyon sok szeretettel köszöntöm Önöket, és kívánok minden munkatársam nevében sikeres és boldogabb új évet.
Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy ebben az évben is folytatódnak az ingyenes mentálhigiénés alapfokú képzéseink, melyen 2010 decemberében már több mint 130 fő vett részt. A foglalkozások kiváló hangulatban teltek a résztvevők aktív közreműködésével.

Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy azok az intézmények, ahonnan a képzési program végéig a munkatársak 60 %-a részt vesz, - vagy az elmúlt évek során már részt vett MAP képzésen - 2 alkalommal ingyenes mentorálási segítséget kapnak a saját intézményükben. A 60 %-os részvételi arány nem kell, hogy egy alkalommal teljesüljön, a MAP képzések folyamatában kell, hogy meglegyen ez a százalék.

Kérem tájékozódjanak a részletekről, és várjuk jelentkezéseiket.





Hírlevelünk tartalmából:



1. 2011-ben is folytatódnak az ingyenes mentálhigiénés alapfokú képzések.

2. Az IPOSZ állásfoglalása a magyar szakképzés továbbfejlesztéséről.

3. Aktuális pályázat.

4. Hogy könnyebb legyen az iskolai ünnepségek szervezése.

Várjuk jelentkezéseiket a januártól induló képzésekre

Egy kis segítség az iskolai ünnepek megszervezéséhez.

Itt megtekinthetik az ajánlatot

Egyveleg a műsorokból

A pályázat beadási határideje: 2011. január 25 .

Az IPOSZ tagjai véleménye alapján összefoglalta, hogyan látja a szakképzés helyzetét és miben tud részt venni a mikró és családi vállalkozások érdekében.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar szakképzés továbbfejlesztéséért



I. Az általános helyzet a magyar szakképzésben az alábbi problémákkal jellemezhető:

• Csökken a gyerekek létszáma abszolút értelemben


• Az elmúlt 20 évben csökkent a szakképzésre jelentkező fiatalok létszáma, különösen a fizikai munkát igénylő kézműves szakmákban


• A jelentkezőknél csökkent a valós motiváció a szakmák megtanulására és életpálya szerű folytatására


• Csökken folyamatosan a gyakorlati képzőhelyek száma a vállalkozásoknál


• Csökken összességében a tényleges gazdasági tapasztalattal rendelkező gyakorlati oktatók száma


• Kicsi a duális képzés részaránya a szakképzésnél


• Túl sok a szakképző intézmény és a tanműhely, nő a lekötetlen kapacitás


• Túl sok a közismereti képzés és a szakmai elméleti képzés a szakképzésben, még mindig kevés a gyakorlati képzés aránya
  
  


• Hiányszakmák keletkeztek, gazdasági és foglalkoztatási gondok lépnek fel

II. A szakképzés fontosságát a társadalom, a gazdaság és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) számára az    alábbiak adják:

• A szakképzés a gazdasági fellendülés segítésének egyik legfontosabb eszköze


• A szakképzés eredményei közvetlen kihatással vannak a foglalkoztatás helyzetének javítására


• A szakképzés helyzete meghatározó ipari és kézműipari hagyományaink megőrzésében, egy új európai gazdasági térbe történő beintegrálódásunk eredményességében


• A szakképzésben meghatározó a szakmák  és az őket képviselő szakmai szervezetek szerepe


• Az IPOSZ ezért fontos szerepet tulajdonít az iskola rendszerű és a nem iskola rendszerű szakképzésnek, ebben eddig is jelentős szerepet vállalt és ezt a jövőben is kívánja folytatni.


• Mintegy 180 területi ipartestület, több mint 30 országos szakmai szövetség, 20 megyei szövetség 40.000 önkéntes tagvállalkozás jelenti azt az országos hálózatot, amely a szakképzési feladatok végrehajtásának háttere a legfontosabb kézműves szakmákban.


• Az IPOSZ tagjai által művelt leggyakoribb kézműves szakmák száma közel száz, a szakmai szervezeteihez tartozó népi és kulturális kis szakmák száma is eléri a százat.

III. Azok a területek, amelyeken az ipartestületek és az IPOSZ szakképzési feladatokat hajt már végre és részvételét szélesíteni szeretné, az alábbiakban összegezhetők:

1.  A szakképzést megelőző időszak

• Fontos feladat a szakmunka társadalmi elismertségének növelése, a fizikai, kézműves tevékenység megbecsülésének helyreállítása. Ennek országos és helyi kommunikálásban az IPOSZ és ipartestületei részt tudnak venni, nemzetközi tapasztalatok alapján a kommunikáció módjaira javaslatot is tudnak tenni.


• Fontos a pályaorientáció folytatása már a 7. osztálytól kezdve. Az IPOSZ és az ipartestületei több kézműves szakmában már sikerrel megkezdték tagjaik bevonásával ezt a tevékenységet és a jövőben is szerepet szeretnének játszani az OKJ-s kézműves szakmák megismertetésében és megszerettetésében, egy az iskolákkal, a gyerekekkel és a szülőkkel folytatott közvetlen kommunikáció alapján.


• Fontos az általános iskolákkal való kapcsolat erősítés annak érdekében is, hogy az iskolai programok a gyakorlati készséget erősítő több elemet jelenítsenek meg.


• Már az általános iskolában meg kell alapozni a szakmaválasztást, feltárva a fiatalok előtt egy szakmunkás életpálya előnyeit. Az IPOSZ kész részt venni egy ilyen életpálya felépítésében. 


• A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok megnövekedett feladatot látnak el a beiskolázható szakmák meghatározásában. Az IPOSZ kész segíteni a jövőben is az RFKB-al kapcsolatos tevékenységet olyan irányokban, amelyeket a kormány előír.


• Az IPOSZ az ipartestületek szélesebb körű bekapcsolása érdekében regionális koordinátor hálózatot épített ki az RFKB-k munkájának támogatására. Hasznosnak látnánk, ha a regionális koordinátor hálózat megyei szintre szélesedne, ez hatékonyabb információ áramlást, pontosabb szakmai felmérést eredményezne.


• Az IPOSZ és az ipartestületek felépítése alkalmas a megyei szintű gondolkodásra és szervezésre. Megyei szövetségei vannak az ipartestületeknek és az ipartestületek hálózata lefedi a kistérségeket. Így lehetséges egy szabályozott partnerség kialakítása a gazdasági és a mezőgazdasági kamarával, az oktatási hivatalokkal és a Térségi Integrált Szakképző Központokkal. Fontos egy rendszerezett partnerség működtetése az iskolafenntartó önkormányzatokkal is.
  
  

        2.      A szakképzési időszak

• A kézműipar véleménye szerint a végső megoldást az hozhatja, ha a szakképzés teljesen külön választható a közismereti oktatástól, a 8 vagy a 9. osztály után megkezdődik a szakképzés, amely a szakmai elméletből és gyakorlatból áll. A gyakorlat pedig közeledjen a 80% felé.


• Az IPOSZ elkötelezett híve a duális szakképzésnek, a gyakorlati képzés időtartama növelésének, főleg a manuális, kézműves szakmákban. Az ipartestületek segíteni tudnak abban, hogy több gyakorlati képző hely jöjjön létre az iparosságnál.


• Ehhez azonban felül kell vizsgálni a tanuló szerződés egyoldalúságait.


• Rugalmasabbá, bürokrácia mentesebbé kell tenni a támogatási és visszaigénylési rendszereket a mikró és alkalmazottat nem tartó vállalkozások számára.


• A képző helyek növelése érdekében az IPOSZ és az ipartestületek szerepet tudnak vállalni a tanulószerződés népszerűsítésében, a gyakorlati képzés szakmai és nevelési módszereinek átdolgozásában. Valljuk azt, hogy az iparosnál eltöltött gyakorlati időnek komoly nevelési kihatása is van.


• Az IPOSZ és az ipartestületek szerepet tudnak játszani egy új típusú viszony kialakításában a gazdálkodók és a szakiskolák között. Ehhez azonban le kell építeni a szakképzés finanszírozásában rejlő ellenérdekeltséget, a finanszírozást jobban hozzá kell igazítani az egyes szakmai csoportok szükségleteihez, és nagyobb teret kell engedni a duális képzésnek a finanszírozásban is.


• A decentralizált pályázati források felhasználásánál törekedni kell arra, hogy a tanulókat tartó mikró vállalkozások gazdasági súlyuknak és létszámuknak megfelelő arányban részesüljenek a tanulókat tartó magyar vállalkozásoknak nyújtott támogatásokból.


• A tanulókat tartó mikró vállalkozások és a tanulókat tartó alkalmazott nélküli egyéni vállalkozások gyakorlati képzést szolgáló eszközeinek folyamatos megújítása fontos feladat. Ezért az IPOSZ évek óta kezdeményezte eszközbeszerzési pályázat kiírását a központi szakképzési alapból csak mikró vállalkozások számára, és ipartestületeivel hatékonyan részt vett ezek lebonyolításában. Javasoljuk továbbra is központi eszközbeszerzési pályázatok kiírását a tanulókat tartó mikró vállalkozások számára, főleg a gyakorlat orientált kézműves szakmákban.


• Az IPOSZ a gazdasági kamarával együtt működve eddig is részt vett a szakmunkás vizsgabizottsági tagok delegálásában. Ezt a feladatot a továbbiakban is kész ellátni, akkor is, ha a kamara számára átadott szakmák száma bővülne.


• Előbbre kell lépni a vizsgabizottsági tagok alaposabb szakmai felkészítésében, a felkészítések szakmai tematikájának kidolgozásában, mert a vizsgabizottsági tagok nem ismerik mélységében az új Országos Képzési Jegyzék szerinti vizsgáztatás szakmai részleteit. Az IPOSZ ebben is részt szeretne venni.


• Támogatjuk a vizsgáztatás folyamatosan egyszerűsítését, szakmai szempontjainak nagyobb kiemelését, ami kormányzati szándék. Az IPOSZ és ipartestületei készek ebben a munkában részt venni, és a szakmai szempontokat folyamatosan megjeleníteni. 


• Az IPOSZ és az ipartestületek érdekeltek abban is, hogy a hátrányos helyzetű és kisebbségi fiatalokat jobban a szakképzés felé lehessen fordítani. Ennek érdekében támogatjuk az előrehozott, 3 éves szakképzést. Az előrehozott szakképzés a 8. osztály után valósul meg. Főleg ha a hátrányos helyzetűek szakmai integrációját célozza meg, véleményünk szerint azonban csak akkor lehet hatékony, ha rögtön erős gyakorlati képzéssel kezdenek a 9. osztályban, megismerve a valós duális műhely körülményeket, és nem további 1000 óra közismerettel terhelik le a tanulókat.


• A gazdasági kamarával együttműködésben az IPOSZ és az ipartestületek be tudnak kapcsolódni továbbra is a szakmai vizsgakövetelmények és a központi programok folyamatos módosítási munkálataiba.


• A szakképzésnek biztosítania kell megfelelő gazdálkodási, informatikai és nyelvi ismereteket. A kézműipari szakmák további fejlesztésében figyelembe kell venni a klíma változás, a környezet védelem, az informatika, az alternatív energiák fejlesztésének és a welnessnek a legújabb követelményeit.


• Részt tudunk venni az iskola rendszerű és nem iskolarendszerű képzés jobb összehangolásában. Különösen fontos ez a hiány szakmák helyes értelmezése és az egyenértékű gyakorlati ismeretek kialakítása szempontjából.
  
  

        3.    A szakképzést követő időszak

• Az IPOSZ kész ipartestületeivel együtt segíteni a 4. gyakornoki év megvalósításának bevezetését azoknál a vállalkozásoknál, amelyek 3 év után készek a tanulót a 4. évben is tovább foglalkoztatni. Javasoljuk, hogy őket ugyanaz a támogatás illesse meg, mintha munkanélkülit vennének fel alkalmazásra.


• Részt tudunk venni abban is, hogy ez a rendszer, mint a pályakövetési rendszer része működjön. Az IPOSZ és az ipartestületek be tudnak kapcsolódni igény esetén a pályakövetési információk gyűjtésébe is, mindenekelőtt a saját tagjaiknál.


• Az IPOSZ érdekelt abban, hogy a szakmunkás vizsgát követő időszakban nyitva legyen az út egy szakmunkás életpálya megvalósításához: érettségi letétele, felsőfokú szakmai végzettségek megszerzése, mestervizsga letétele. Szükségesnek tarjuk a társadalom és a gazdaság számára fontos gyakorlati ismeretek és készségek beszámíthatóságának újragondolását, beszámításuk részarányának növelését.


• Az IPOSZ az egyetlen országos szervezet, amely kész felvállalni a kis beiskolázottságú és a népi és kulturális kis szakmák gondozását. Az IPOSZ-nak ezen a területen vannak olyan országos szakmai szervezetei, amelyekkel együtt képes koordinálni ezeknek a szakmáknak a képzési problémáit.


• Ezeknek a szakmáknak is van jelentős foglalkoztatási, helyi turizmust segítő, mezőgazdasági termékeket feldolgozó, nemzeti kultúránkat megőrző szerepük.


• Egy országos adatbázis létrehozását javasoljuk, hogy egy ilyen szakma iránt érdeklődő fiatal és a gyakorlati képzését biztosítani tudó iparos egymásra találhasson.


• Tekintettel arra, hogy a tanulókat tartó ilyen szakmák képviselői nehezen tudnak eszközfejlesztési támogatáshoz jutni, az IPOSZ javasolja egy 50 millió forintos pilot projekt megvalósítását a szakképzési alap központi részéből.
  
  

IV. Néhány fontos szakképzési szempont

• Ma regionális adatok alapján 100 végzett szakmunkás tanulóból 20-30 helyezkedik el az elvégzett szakmájában. Közel 50 elmegy más irányokba tanulni és dolgozni, 25 munkanélküli lesz. Emelni kell a szakképzés hatékonyságát, a szakmájukban elhelyezkedők arányát.


• Tudomásul kell venni, hogy ma a szakképzés Magyarországon nem csak a gazdaság számára képez, hanem általánosan is előkészít a munka világában való érvényesülésre. Jobban kell mérni, milyen ennek a hatékonysága.


• Azt is látni kell, hogy ma a gazdaság nem képes annyi szakmunkást alkalmazni, amennyit képzünk. Ezen csak a gazdasági fellendülés és a szakképzési kapacitás ésszerűsítése segíthet.


• A gazdaság számára a duális képzésnek nincs alternatívája. A nem innen kikerülő szakmunkásokat csak jelentős többlet kiadással és humán erő ráfordítással lehet hatékonyan a gazdaság szolgálatába állítani.


• A piac orientált gyakorlati ismeretek elsajátításának meghatározónak kell lennie a kézműipari szakképzésben.


• A TISZK rendszerben jelenleg létrejövő modern tanműhelyek nem lehetnek a duális szakképzés alternatívái csak kiegészítői. Ezért a TISZK rendszer és a gazdaság között átfogó rendszerszerű együttműködésre van szükség, különösen igaz ez a mikró vállalkozások területén.


• Az oktatás finanszírozási rendszere nem hathat a szakképzés és ezen belül is a duális képzés ellen.
  
  

V. Fontosabb tennivalók

• Valójában a családi és mikró vállalkozások gazdasági fellendülését segítő gazdaságpolitika lehet csak a szakképzés átalakításának a motorja. Gazdasági fellendülés nélkül nehéz érdemi eredményeket elérni a szakképzés megreformálásában.


• Fontos, hogy a gazdaság fellendítését szolgáló tervek elérjék a magyar mikró, családi és egyéni vállalkozásokat, így a szakképzés fejlesztését szolgáló tervek is. Ebben az IPOSZ és az ipartestületek készek közreműködni


• Az ipartestületek országos hálózata az IPOSZ koordinálásával sok területen be tud és be szeretne kapcsolódni a szakképzési feladatok megoldásába. Mintegy 180 területi ipartestület, több mint 30 országos szakmai szövetség és 20 megyei szövetség jelenti ezt az országos hálózatot. A legfontosabb szakmai területeket a fentiekben megjelöltük, a bekapcsolódás módjait sürgősen ki kell dolgozni


• A szakképzési feladatok végzésére alkalmas országos munkaadói és szakmai szervezetek helyét és szerepét ki kell jelölni a rendszerben. Ezek a szervezetek a szakmaiságot jelenítik meg, jelentős létszámú saját tagvállalkozással rendelkeznek önkéntes alapon és a szakképzés területén évszázados tapasztalatok őrzői és folytatói. Különösen fontos a gazdasági kamarai rendszerrel való együttműködés világos meghatározása, mind országos, mind megyei szinten.


• Fontos, hogy a szakképzés ügyéről legyen rendszeres, érdemi, szervezett párbeszéd a szereplők között. Nem csak országos, hanem regionális, megyei és helyi szinteken is.  A fiatalok, a család, a gazdaság, az iskola, az iskolafenntartók és a szakképzési kormányzat ebben a legfőbb szereplők. A gazdaság részéről az országos gazdasági és szakmai szervezetek fontos szerepet tudnak betölteni.


• A duális képzéssel kapcsolatos nemzetközi legjobb gyakorlatok közvetítésében az IPOSZ komoly lehetőségekkel rendelkezik. Ezt segíti az UEAPME tagsága, és az UEAPME tagországok gazdasági szervezeteivel fennálló több évtizedes együttműködése.